előbbinél átlagosan 65-70 ezer tonna a belföldi termésmennyiség, utóbbinál pedig évente 6-8 ezer tonna - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfőn az MTI-vel.
A vöröshagyma-termőterülete az elmúlt időszakban enyhén csökkent, 2018-ban közel 1500 hektáron termesztettek vöröshagymát. A növényt jellemzően Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, illetve Hajdú-Bihar, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében termesztik.
   
A fokhagyma termőterülete, amelynek 85 százaléka Csongrád megyében található, enyhén emelkedett, elérte a mintegy 1100 hektárt.
   
A közleményben kiemelték, hogy a Magyarországon termelt vöröshagyma és fokhagyma szeptember elejétől január-februárig képes ellátni a belföldi igényeket. A vöröshagymából ezen felül április és június között érkezik friss magyar áru a piacokra, ami a gazdák augusztusi vetéséből származik.
   
Az éves vöröshagyma fogyasztás egy emberre vetítve 8-9 kilogramm között, a fokhagymáé pedig 0,8-0,9 kilogramm között mozog.
   
„Aki a magyar hagymát választja, az a hazai termelőket segíti” – írták.
   
Arról is beszámoltak, hogy mivel ma már a vásárlók a vöröshagymát egész évben friss termékként fogyasztják, ezért jelentős az import mennyisége is. Vöröshagymából közel 20 ezer tonna az import, ami leginkább Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Szlovákiából származik; a fokhagymaimport pedig elsősorban kínai áru, évente 1000-1400 tonna, ami holland és német kereskedők közreműködésével jut be az országba.
   
Ugyanakkor megjegyezték, a hagymaexport nem jelentős, vöröshagymából mindössze 1-2 ezer tonna kerül külföldre, főként Romániába és Szerbiába, fokhagymából pedig 600-800 tonna az export, ami jellemzően szintén a szomszédos országokba (Románia, Szlovákia) irányul.