A helyzetet csak súlyosbítja a megyei jogú városok eladósodottsága. Lázár János Hódmezővásárhely esetében a terhek megosztását javasolta az illetékes pénzintézetnek. Elemzők óvnak az egyoldalú lépésektől.

Az eddiginél világosabb és hatékonyabb felelősség- illetve feladatmegosztást tesz lehetővé az állam, a megyék és a települések között a 2012 elején hatályba lépő új önkormányzati törvény – véli a Nézőpont Intézet. Az év közepétől, vagy pedig 2013 elejétől a járások is létrejöhetnek teljessé téve a magyar közigazgatás átalakítását – teszik hozzá. Szerintük fontos előrelépés, hogy a jövőben az államnak a törvény szerinti feladatellátáshoz biztosítani kell az arányos költségvetési és vagyoni támogatást.

A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a korábbi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el. Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után, valamint öt évre választják az új testületeket.

187 milliárdos örökség

A kormány egyáltalán nincs könnyű helyzetben mivel a megyei intézmények állami kézbevételével 187 milliárdos adósságot is örököltek. A problémát csak tetézi, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása szerint 2007 és 2010 között 491 milliárd forintról 1247 milliárd forintra emelkedett a helyi önkormányzatok adósságállománya.

Az adósság megugrásának több oka volt, amelyek közül kiemelték az állami források csökkentését, a térségi ellátást nyújtó intézmények átvételi kötelezettségéből adódó többletterheket, a gazdasági válságot, illetve az európai uniós támogatásokkal ösztönzött fejlesztések önerőigényét.

Komoly kötelezettség Pécsett

Bár a mostani átvétel nem érintette a megyei jogú városokat az ÁSZ legfrissebb összeállításában mutatta be ezen települések eladósodottságát. 2010-ben a városok összes adóssága 345,8 milliárd forintra rúgott. A legnagyobb tartozással Pécs (37,9 milliárd forint), Miskolc (32 milliárd) és Debrecen (27,5 milliárd) „büszkélkedhet”, a legkevesebbel Székesfehérvár (13,3 milliárd), Tatabánya (13,9 milliárd) és Szombathely (15,9 milliárd).

A következő két évben Pécsnek 27,2 milliárd forint, 47,7 millió euró és 48,7 millió svájci frank tőketörlesztést és kamatot kell teljesítenie, ami közel 55 milliárd forintot jelent. Kecskemétnek 21,1, míg Debrecennek 9,8 milliárd forintot kell törlesztenie az ÁSZ összeállítása szerint.

Lázár lépéseket ígért

A 2006-ban zárt körben kibocsátott svájci frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kérte az Erste Banktól Lázár János és Korsós Ágnes főjegyző abban a levélben, melyet még decemberben küldtek el Jelasity Radovan elnök-vezérigazgatónak. A 2006-ban a hódmezővásárhelyi önkormányzat 694 darab 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki. Lázár a pénzintézet elnökének címzett levelében jogi lépéseket, és parlamenti intézkedést ígért be arra az esetre, ha a bank nem válaszol, vagy elutasítja az indítványt.

Sokak szerint precedenst teremthet az eset, ha létrejönne a megállapodás a felek között, de az is ha valóban megtörténnek a jogi lépések. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint, ha a kabinet egyoldalúan járna el, akkor az Európai Unió által már korábban kritizált pénzügyi lépések tükrében vélhetően nem jönne létre a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, aminek a következményei már közismertek. Ha a pénzintézet a megállapodás irányába menne el, akkor sokan gondolhatják azt, hogy azt nem önszántából tette – hangsúlyozta az elemző. Duronelly úgy látja összességében nem szolgálja a pénzügyi szektor stabilitását a kialakult helyzet.