Hozzátette: a magyar főváros méltó párja lett Bécsnek, és 1900-ban már Európa nyolcadik legnagyobb városa volt.

A történész felhívta a figyelmet arra, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1870-ben létrejött, ez is jelzi, hogy az egységes Budapest létrejötte tervezett folyamat eredménye volt. Hangsúlyozta, hogy az egyesítés jelentős előkészítést igényelt közigazgatási szempontból is, át kellett gondolni egyebek mellett a fővárosi kerületek, választókerületek kialakítását.

Katona Csaba felidézte, hogy Buda és Pest fejlettsége között nagy volt a különbség. A pestiek aggódtak, hogy a dinamikusan fejlődő kereskedővárost vissza fogja húzni Buda, a budaiak viszont attól tartottak, hogy az egyesülés után háttérbe szorulnak majd, az idő ugyanakkor igazolta az egyesítés sikerét - mondta.