A választást március 1-jén írta ki Áder János köztársasági elnök.

Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,9 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak, közülük vasárnap reggelig 15 019-en jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 95 ország 134 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 25-én, szombaton lesz a voksolás. Négy héttel a szavazás előtt 7744-en jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben 7572-en szerepeltek, közülük 6253-an el is mentek szavazni.

Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni). A Nemzeti Választási Iroda 113 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük már 2809-en jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 1622-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.

Emellett - választási regisztrációt követően - szavazhatnak azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. Akik már korábban regisztráltak, nem kell ezt megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. Aki azonban még nem regisztrált, ezt május 2-án 16 óráig teheti meg a www.valasztas.hu honlapon vagy postai úton. A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint jelenleg 116 743 levélben szavazó szerepel a névjegyzékben.

Azok a határon túli magyarok, akiknek uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra szavazhatnak.

Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik.

A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása volt szükséges, a Nemzeti Választási Bizottság kilenc listát vett nyilvántartásba. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kapott, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.

A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

A szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák: 1. MSZP-Párbeszéd, 2. Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 3. Jobbik Magyarországért Mozgalom, 4. Fidesz-KDNP, 5. Momentum Mozgalom, 6. Demokratikus Koalíció, 7. Mi Hazánk Mozgalom, 8. Magyar Munkáspárt, 9. Lehet Más a Politika.

A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarországnak fenntartott képviselői helyekével; a májusi választáson 21 képviselői helyre küldhet képviselőt Magyarország.