A szolgáltatásokat igénybevevő magánszemélyeket, valamint vállalkozásokat, hanem az ezzel kapcsolatban felmerülő esetleges további adófizetési kötelezettségek is – derül ki az Accace adótanácsadóinak gyorselemzéséből.

Az adótanácsadó cég által készített régiós körképből kiderült az is, hogy nem számít hungarikumnak a telefonadó, mivel hasonlót már Ukrajnában is bevezettek. A hétfőn nyilvánosságra hozott új Széll Kálmán-terv még számos további kérdést vet fel, de az már bizonyosnak látszik, hogy az új adónem bevezetése tovább növelheti a vállalkozásokat terhelő adminisztrációt.

A magyar piacon 2008 óta jelenlevő Accace a közép-kelet-európai régió meghatározó outsourcing és tanácsadó cége a tervezett telefonadó bevezetésével kapcsolatban megállapította, hogy az nem egyedülálló a régióban, igaz a felmérésben résztvevő országok közül csak egyben van hasonló. Az Accace által vizsgált öt országban (Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) egyedül Ukrajnában létezik hasonló adó, melynek mértéke a telefonszolgáltatási díj 7,5%-a, melyet mint nyugdíjjárulékot kell a telekommunikációs szolgáltatóknak megfizetniük.

Kádár Zoltán, az Accace adótanácsadója a tervezett magyar telefonadóval kapcsolatban elmondta: „Az adó nem csak annak mértéke miatt jelentene többlet terhet a vállalkozásoknak. A cégek esetében könnyen lehet, hogy a végleges szabályozástól függően a telefonszolgáltatást (perc, sms, mms) terhelő adó mellett további adókat is kellene fizetniük: ilyen lehet például a személyi jövedelemadó az egyéb béren kívüli juttatás jogcímén. Abban az esetben ugyanis, ha a vállalatok, illetve munkáltatók a magáncélú telefonhasználatot továbbra is megtérítik a munkavállalóknak, akkor az eddig is fizetett személyi jövedelemadón kívül további adóteherrel kell számolniuk. Ez további adóterhet jelentene a vállalkozásoknak. ”

Az új adónemből 2012-ben 30, 2013-ban 50 milliárd forint bevételt remél a kormányzat. A tervezett telefonadó valószínűleg „átmegy” majd az Európai Bizottság „rostáján”, mivel az Európai Bíróság egy korábbi ítélete (C-475/03) alapján úgy tűnik, hogy a tervezett adónem nem minősül hozzáadott érték típusú adónak és így nem ütközik az uniós normákkal.

OrientPress Hírügynökség