Az Európai Uniónak nem szabad bedőlnie Putyin blöffjének, mert az orosz elnök nem fogja elzárni a gázcsapokat - írja a Financial Times európai kiadásának keddi számában Matthew Bryza, a tallinni Védelmi Tanulmányok Nemzetközi Központjának igazgatója, az Egyesült Államok korábbi azerbajdzsáni nagykövete.

Bryza szerint el kell oszlatni azt a mítoszt, hogy Európa országai túlzott mértékben függnek az orosz gázszállításoktól, mivel az orosz gazdaság nagyobb mértékben függ az unióból származó gázbevételektől, egyúttal úgy véli, az Európai Unió képes lenne átvészelni a telet anélkül, hogy akárcsak egyetlen molekulányi orosz gázt is vásárolna.
A szakember felidézi, hogy Vlagyimir Putyin célja a Kínával kötött gázmegállapodással az volt, hogy megfélemlítse Európát, ugyanakkor Peking a jelenlegi helyzetben olyan árat tudott kialkudni, hogy végül több mint negyven százalékkal fizet majd kevesebbet a földgázért, mint jelenleg Litvánia, ez pedig a jövőbeni ázsiai gázmegállapodásokra is rányomhatja a bélyegét, ráadásul Európa négyszer annyi gázt vásárol az oroszoktól mint Kína.
Ettől még Moszkva fenntartja majd a fenyegetést, hogy elzárja a csapot, ám ezt Bryza szerint három lépésben semlegesíteni lehet. Egyrészt az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tél előtt Európa minden tározóját teljesen feltöltsék. Ez Bryza szerint 85 milliárd köbméter tartalékot jelentene, ami az Európába irányuló 2013-as orosz gázexport több mint fele.
A maradékot a jelenleg részben kihasználatlan cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokon keresztül kellene beszerezni. Bryza úgy véli: az uniónak 104 milliárd köbméter kapacitása van erre, amelynek alig a negyedét használja, éppen azért, mert a Gazpromtól olcsóbb gázhoz jut.
A harmadik lépés a szakember szerint az ehhez szükséges pénzügyi források megteremtése volna, ennek szükségleteit Bryza 20 milliárd euróra becsüli. Ezt az Európai Központi Bank kötvénykibocsátásaiból kellene fedezni, a tagállamok garanciavállalása mellett.
"Ez elrettentő eszközként szolgálna, megmutatva, hogy Európa képes ellenállni a gázcsapok elzárásának. Így a Kreml abba a tarthatatlan helyzetbe kerülne, hogy egy olyan ellenséges lépéssel fenyegetőzik, amellyel semmilyen kárt nem tudna okozni Európának viszont az orosz büdzsé 10-15 százalékát kitevő bevételtől vágná el saját magát" - véli az egykori diplomata.
A szerző úgy véli: ezzel a lépéssel Oroszország saját pozícióját veszélyeztetné mint az EU hosszú távú legfőbb gázszállítója, ha az európai energiapiacon tartósan sikerül megvetnie a lábát Amerikának, Ausztráliának és Mozambiknak, mindemellett pedig csak úgy zárhatná el Európa gázellátását, hogy azzal károkat okoz az oroszországi gáztározókban.
"Röviden: Európa meg tud lenni orosz gáz nélkül, Oroszország az, aki nem engedheti meg magának, hogy beváltsa fenyegetését' - állapítja meg Bryza, majd hozzáteszi: "valakinek rá kell mutatnia, hogy a király meztelen".